Ha túl gyakran tesszük ki ilyen mértékű erőhatásnak az agyunkat, bizony erősen károsodik.
Milyen lenne, ha a kézilabdában nem lehetne a bivalyerőset dobni vagy a bokszban kemény balhorgot ütni? A kérdés nem akkora őrültség, mint elsőre tűnik. Ugyanis egyre több helyen betiltják a fejelést a focipályákon. És ennek jó oka van.
2015-ben Kaliforniában, tavaly Angliában, Skóciában és Észak-Írországban. Egészen pontosan tizenkét év alattiaknak tilos a fejes a fociedzéseken, felette is csak óvatosan, lehetőleg kerülve a labdába bólintást. Egy világhírű kutatóorvos 18 éves korig mindenhonnan, az edzésekről és az éles mérkőzésekről is száműzné a fejelést.
Abszurdnak tűnő lépés, pedig a háttérben komoly okok húzódnak meg, méghozzá új tudományos eredmények.
Régóta ismert, hogy az ökölvívók és az amerikai focisták feltűnően nagy arányban szenvednek idejekorán Alzheimer-kórban (időskori memóriazavar), Parkinson-kórban és demenciában. Eddig is sejtették, hogy e mögött valószínűleg a sorozatosan fejre mért nagy erejű ütések, ütközések állhatnak.
Muhammad Ali olimpiai és világbajnok nehézsúlyú bokszoló és polgárjogi aktivista egyedül a Parkinson-kórt nem tudta legyőzni. Papp Laci háromszoros olimpiai bajnok bokszolóról pedig máig nem tudni, hogy Alzheimer-kórban vagy Parkinson-kórban szenvedett élete végén.
Fején találták a szöget
Egy friss összegző tanulmány azonban jelentősen közelebb visz a megértéshez. Kiderült, hogy a gyakori fejelés agyi traumát okoz, ami később akár demenciához vezethet. Az erők óriásiak, 5 g-től 60 g-ig terjedhetnek (1 g, azaz 10 méter/másodperc a földi gravitációs gyorsulás, ennek többszöröse éri a fejet). Elég csak hússzor a labdába fejelni, és a memóriateljesítmény a felére csökken. Ráadásul a romlás még 24 óráig kimutatható.
Először memóriaproblémákkal küzdő volt labdarúgók agyát tanulmányozták. Azt találták, hogy szinte mindegyikük a demencia egyik formájában, a krónikus traumás encephalopathiában (CTE), fizikai sérülések okozta memóriazavarban szenved, és mindannyian az Alzheimer-kór jeleit mutatják. Glasgow-i kutatók pedig több mint hétezer, 1900 és 1976 között született egykori skót férfi focista halálának okát hasonlították össze 230 ezer emberével. Az eredmények megdöbbentők:
- az Alzheimer-kór (időskori memóriazavar) ötször,
- a demencia (memóriazavar) három és félszer,
- a Parkinson-kór (reszkető bénulás) pedig kétszer
nagyobb arányban alakult ki hivatásos futballistáknál, mint az átlagembereknél.
Hogy mi tartott mostanáig, hogy mindezeket megtudjuk, annak egyszerű oka van: a CTE-t a legutóbbi időkig csak a halál után lehetett kimutatni. Egy új módszer segítségével azonban már élő emberekben is. További részletek az Index.hu cikkében.
